Pest megye

Pest megye lakosainak száma 1 336 134, területe 639 202 hektár. A mai megye a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből jött létre.¹

Megyeszékhely: Budapest
Települések száma: 187
Városok száma: 55
Járások száma: 18
Lakónépesség: 1 336 134 fő
Lakások száma: 526 594
Terület: 6392 km²

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1. A megyei összesítés saját számítás.

Pest megye története

Pilis, Pest és Solt vármegye

Egy megyei monográfia szerint Pilis megye kezdetben Visegrád megye nevet is viselt. Ugyanez a mű írja, hogy Visegrád, Pilis, Pest és Solt megye a nevét várról, hegyről, illetve a Soltok utódairól kapta. Szent István korában a későbbi Solt megye területe Fejér vármegye kiegészítő része volt. A monográfia szerint a visegrádi vár Pilis megye hivatalos központja, székhelye volt.²³

A visegrádi udvar évszázadai

I. Károly (Károly Róbert) 1323-ban Visegrádra helyezte át udvartartását. Ő 1342-ben a visegrádi várban halt meg. Visegrád már 1378-ban használta a középkori előkelőség jelképének számító piros pecsétet. Miután Zsigmond 1408-ban udvarát Budára költöztette, Visegrád jelentősége hanyatlani kezdett.²³⁴

Pest és Pilis közös megyéje

Pest és Pilis megye már 1335-ben és 1364-ben közösen tartotta megyegyűléseit. Az 1492. évi országgyűlés cikkelye az egyesülésüket már befejezett tényként említette. A monográfia szerint Pest vármegyének nem voltak főispánjai és alispánjai, a megyei igazgatás legfőbb közegei a szolgabírák voltak. Buda szabad királyi és királyi székvárosként teljesen kivált a megye területéből.²

A Kiskunság csatolásától Pest megye kialakításáig

Az 1876. évi 33. törvénycikk a Kiskunságot, Dorozsma kivételével, Pest vármegyéhez csatolta, így jött létre Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Ennek területéből alakították ki a mai Pest megyét a 4343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelet alapján. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből és Bács-Bodrog vármegye megmaradt területéből pedig Bács-Kiskun megye jött létre.¹²

Látnivalók

Gödöllői Királyi Kastély

Grassalkovich I. Antal 1723-ban megvásárolta Gödöllőt és környékét; barokk kastélyának terveit Mayerhoffer András készítette. Az építkezés első szakasza 1745-ig tartott, az 1780-as években pedig színház- és zenetermet alakíttatott ki Grassalkovich II. Antal. 1849 tavaszán Windischgrätz, április 6-án Görgey főhadiszállása volt. A magyar állam 1867-ben megvásárolta, ekkor I. Ferenc József és Erzsébet királyné rezidenciája lett. 1920-tól Horthy Miklós nyári rezidenciájaként működött.⁵⁶⁷

Visegrádi Királyi Palota

A visegrádi udvartartás 1330 körül a várból a Duna-parti palotába költözött. Hunyadi Mátyás király idején magyar és itáliai építőmesterek reneszánsz részletekkel gazdagított későgótikus palotaegyüttest alakítottak ki Visegrádon.⁴

Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert

A kert alapját adó kastélyparkot 1827-ben a Géczi család alapította. A Vigyázó család 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta, amely 1952-ben Botanikai Kutatóintézetet alapított itt. A gyűjteményekben több mint 12 000 taxont tartanak fenn.⁸

Ócsai Tájvédelmi Körzet

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet Ócsa környékén 1975-ben jött létre, 3575 hektáron. A védett terület a Duna–Tisza köze egykori kiterjedt lápterületének egyik utolsó maradványfoltja.⁹

Matrica Múzeum és Régészeti Park, Százhalombatta

A százhalombattai múzeum a nevét Matricáról kapta. A múzeum kertjében a római kori Matrica katonai táborából és temetőjéből előkerült kőemlékek láthatók.¹⁰

Gödöllői Királyi Kastélypark

A Gödöllői Királyi Kastélypark 26,1 hektáros védett terület. Védetté nyilvánítását a Gödöllői Királyi Kastélypark Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 7/1998. (III. 18.) KTM rendelet mondta ki.¹¹

Pilisi Bioszféra Rezervátum

A Pilisi Bioszféra Rezervátum 1981-ben jött létre, és a Pilis, valamint a Visegrádi-hegység teljes területét magában foglalja. A Pilis a Dunántúli-középhegység tagja, a Visegrádi-hegység pedig vulkáni eredetű.¹²¹³¹⁴

Zsámbéki premontrei romtemplom

A zsámbéki premontrei monostort az Aynard család tagjai 1205 és 1222 között alapították. IV. Béla király 1258-ban megerősítette a monostor adományait, a templomot 1763-ban földrengés rongálta meg. A településen a ma használt Keresztelő Szent János-templom 1754-ben épült; a zsámbéki várat 1541-ben, Buda eleste után szállták meg a törökök.¹⁵¹⁶

Visegrádi vár

A visegrádi vár legkorábbi részei 1246–47 körül, IV. Béla király idején épültek. IV. Béla 1259-ben a várat Pilis vármegyével együtt a királynénak adományozta. 1317-ben, Csák Máté után, Károly Róbert király foglalta vissza. 1544-ben Mehmed budai pasa és az esztergomi bég ostromolni kezdte. Visegrád 1686-ban, Buda után került a felszabadító csapatok kezére. A vár az 1830-as évekig pusztult, ekkor kezdte gondozni a műemlékvédelem.⁴

Pilisi ciszterci apátság (egykori)

A Pilis hegyről elnevezett ciszterci apátságot 1184-ben III. Béla alapította. 1242-ben a tatárok feldúlták, 1526. szeptember 7-én pedig a Buda alá érkező törökök felégették.¹⁷

Szentendre belvárosa és templomdombja

A szentendrei templomdombi templom mai alaprajzát 1300 és 1350 között alakították ki, ekkor épült a torony. Szentendre nevét 1146-ban említik, Sanctus Andreas alakban, megerősített királyi udvarházként. 1690-ben mintegy 6000 fős szerb csoport érkezett Arsenije Carnojevics pátriárka vezetésével. A főtéri Kalmárkeresztet 1763-ban állították, hálából, hogy a pestisjárvány elkerülte a várost.¹⁸

Érdekességek

Pusztavacs községhatárához tartozik a Magyarország földrajzi középpontja nevű, 4,6 hektáros védett terület.¹⁹
A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet 1990 nyarán hozták létre, területe 11 801 hektár.²⁰
Gödöllő 1763-ban mezőváros, 1870-ben nagyközség, 1966-ban város lett. A Cserkész Világtalálkozót itt 1933. augusztus 2-án nyitották meg.⁵

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Pest megye több településén kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.pestmegyeben.com Ajtó ajto.pestmegyeben.com Redőny redony.pestmegyeben.com Szúnyogháló szunyoghalo.pestmegyeben.com

Kereskedelmi oldal. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Rubicon történelmi magazin, 2018 (Horváth Attila: Megyerendezés 1950-ben) epa.oszk.hu/03100/03122/00025/pdf/EPA03122_rubicon_…
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (MEK/Arcanum) mek.oszk.hu/09500/09536/html/0015/6.html
Mátyás Király Múzeum, Visegrád (MNMKK) visegradmuzeum.hu/a-kiralyok-visegradja
Magyar Katolikus Lexikon – Visegrád lexikon.katolikus.hu/V/Visegrád.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/G/Gödöllő.html
Gödöllői Királyi Kastély kiralyikastely.hu/godolloi-kiralyi-kastely-tortenete.html
Nemzeti Örökség Intézete intezet.nori.gov.hu/public/tortenelmi-emlekhelyek/Godollo/g…
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/vacratoti-botanikus-kert-mta-…
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/ocsai-tajvedelmi-korzet
Matrica Múzeum és Régészeti Park, Százhalombatta matricamuzeum.hu/matrica-muzeum
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/godolloi-kiralyi-kastelypark-tt
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/pilisi-bioszfera-rezervatum
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/a-pilis
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/a-visegradi-hegyseg
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/Z/Zsámbék.html
Zsámbék Város Önkormányzata zsambek.hu/vendegeinknek/elmenyek-zsambekon/romtem…
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/P/Pilis.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/S/Szentendre.html
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/magyarorszag-foldrajzi-kozepp…
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/godolloi-dombvidek-tajvedelmi…

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.